A
FAJTÁNÁL GYAKRABBAN ELÖFORDULÓ BETEGSÉGEK
ENTROPIUM
A Shar Pei-eknél talán a leggyakoribb kórkép.
A felsö az alsó szemhéj lateralis (külsö) szélének a befordulásáról van szó. A
befordult szemhéj és a szempillák a szaruhártyát folyamatosan irritálják.
Könnyfolyás, gyakori pislogás alakul ki. Súlyosabb és elhanyagolt esetekben a
szaruhártya károsodhat. Ilyenkor sürgetö a mütéti megoldás. Néha elegendö a
szemhéj felöltése (esetleg többször is), de gyakran megfelelö börterület
kimetszése szükséges.
Kevés az olyan egyed, ahol legalább egyszer nem kell a szemhéjat felölteni, mely
a jó sebészi technikának köszönhetöen a késöbbiekben nem is látszik. Az is igaz,
hogy nem szabad egyenlöségjelet tenni a kissé laza, lógó szemhéj és az entropium
közé.
Az öröklödése nem teljesen tisztázott. Többgénes, részben recessziv, részben
domináns, esetleg változó erösséggel kifejezésre jutó.
Az esetek 68-80%-ban 8 hetes kortól látható az állandó könnyezés ill. gyulladás.
Ha több hónaposan alakul ki, akkor az öröklödés már nehezen bizonyitható, hiszen
az entropium gyulladások után is kialakulhat.
A rendellenességet mutató kutyákat tenyésztésböl vonjuk ki.
AMILOIDOSIS
A betegséget egy hyalin fehérjeanyag (szérum amiloid antigén) parenchimás
szervekben (pl. vese, máj) való felhalmozódása okozza.
50%-ban más betegségekhez (gyulladások, daganatok) társul, mig a másik 50%-ban
genetikai természetü.
12-24 hónaposan jelentkeznek az elsö tünetek, mint familiaris Shar Pei láz vaqy
másik nevén duzzadt bokaizületi szindróma.
Hirtelen 40-41 fokos láz alakul ki. A boka (esetenként más izület is)
fájdalmasan megduzzad. Hányás, hasmenés, étvágytalanság, fokozott szomjúság és
gyakori vizelet ürités tarkitja a kórképet. A láz sokszor (kezelés nélkül is)
24-36 óra múlva megszünik. A kutya sokszor másnap már jól érzi magát. A kórkép
jól reagál lázcsillapitókra, antibiotikumokra, esetleg steroidokra. A láz
azonban hetes-hónapos periódusokban visszatérhet. Majd föleg a vesékben, de más
szervekben is (hasnyálmiriqy, bélrendszer) felszaporodik az arniloid-A és a
kutya 3-5 éves korában föleg vese- és/vagy májelégtelenségben elpusztul.
Sem az okát, sem a gyógymódját nem ismerjük a betegségnek. A diagnózist
vesebiopsziával lehet igazolni.
VON WILLEBRAND SYNDROMA
Ezt a kutyáknál leggyakoribb vérzészavart 50 fajtánál sikerült kimutatni.
Oka a VIII. alvadási faktor (antihaemophiliás globulin) molekulájának a
defektusa.
Változó súlyosságú vérzészavarban nyilvánul meg. Sokszor csak késöbb, esetleges
mütétek során derül ki.
Öröklödö betegség. Az ilyen kutya nem tenyészthetö.
HYPOTHYREOSIS
A pajzsmirigy alulmüködéséröl, elégtelen hormontermeléséröl van szó. 50 fajtánál
sikerült eddig kimutatni a betegséget, és a belsö elválasztású mirigyek
betegségei közül ez a leggyakoribb. A Shar Pei fokozottan érintett. 1-3 éves kor
között jelentkezik, de a klinikai jelek csak késöbb észlelhetöek. A pajzsmirigy
limfocitás beszürödése, szövetkárosodása és funkciózavara alakul ki és a
végeredmény idült, sorvadásos gyulladás. Az elhizás csak ritkán fordul elö
(habár az anyagcsere lassulásának a velejárója). Az elsö jelek a periodikusan,
jelentkezö fertözésekben nyilvánulnak meg.
Jellemzö tünetek a szimmetrikus szörhullás és a ször sötétedése, tompultság,
fázékonyság, késöbb terméketlenség.
A diagnózis nem mindig egyszerü, hiszen a hormonokból igen nagy tartalékok
vannak a szervezetben és amig azok fel nem használódnak a kutya egészségesnek
tünik. Emiatt az egyszeri vérvizsgálat is félrevezetö lehet. Csak a rendszeres
stimulációs tesztek vezethetnek a pontos diagnózishoz. Fontos a korai felismerés
és kezelés (megfelelö hormonkészitményekkel), küllönben a betegség megkeseriti a
kutya életét. A terápia viszonylag egyszerü és könnyen megoldható.
Többgénes öröklödésmenete van.
IgA HIÄNY
Egy vizsgálat szerint a Shar Pei-ek 75%-a érintett valamilyen fokban. Az IqA
antitest hiánya léguti, bör és emésztöszervi betegségeket okoz. Számos fertözés
okozója is lehet.
Mivel a betegséget csak laboratóriumi vizsgálattal lehet kideriteni, gyakran nem
kerül felismerésre.
ALLERGIA
Az allergizálódás történhet a légutakon keresztül (pl. virágporok
belélegzésével).
A vezetö tünet nem a tüsszögés (bár direkt irritációja is van), hanem a
viszketés. A mancsok nyalogatása, rágása, vakaródzás és orrdörgölés kórjelzö.
Kiütések jelentkezhetnek a hason és a testhajlatokban. A legtöbb allergiás kutya
a 6. hónaptól mutatja ezeket a tüneteket. Enyhébb esetekben antihistaminok és
kiegészitö fürdök (melyek ideig-óráig a viszketést is enyhithetik) jönnek szóba.
Súlyosabb esetben steroid-kezelésre kerülhet sor.
Vérvizsgálattal és börteszttel lehet igazolni.
Okozhatnak még allergiát ételek, gyógyszerek és rovarcsipések. Ez utóbbiaknál
föleg a bolhacsipést kell kiemelni, a bolhanyál ui. erösen allergizáló.
Tavasszal, virágzáskor sárgásbarna váladékozás alakulhat ki a szemben. Ez nem
kóros mindaddig, mig a kutya ki tudja nyitni a szemet és a szemgolyó tiszta.
MUCONOSIS
A Shar Pei-eknél a többi fajtához képest több ,,börnyák" van. Ez föleg
hyaluronsavból áll, mely tiszta és nyúlós állagú. Kisebb sebek keletkezésénél
szinte “enyvként" müködik. Valószinüleg ez az alapja a ráncosságnak is. Ennél a
betegségnél a bör alatti támasztószöveteket helyenként egy nyákszerü váladék
helyettesiti. Csomókat lehet tapintani a börben, melyek esetenként gennyesen
váladékoznak. Nöstényeknél a kórkép gyakoribb.
Ismert terápiája nincs. Antibiotikum adása és kiegészitö fürdök segithetnek.
DEMODICOSIS (SZÖRTÜSZÖATKA-KÓR)
Kórokozó a Demodex canis nevü atka, mely a kutyák állandó élösködöje és az
egészséges kutya börén is megtalálható.
Tünetek csak az immunrendszer gyengülése (betegség, daganat, alultápláltsáq)
vagy immundefektus esetén alakulnak ki.
Valószinüleg genetikai oka van (ezt eddig nem sikerült igazolni). Az esetek
90%-ban az immunrendszer teljes érettségének eléréséig (18-36 hónap) megfelelö
kezeléssel regresszió lép fel. 10%-ban azonban súlyos tünetek alakulnak ki.
Kezdeti tünetek: enyhén hámló, szörtelen vörös börterületek (Észlelésükkor
azonnal vigyük a kutyát állatorvoshoz!) alakulnak ki, majd ezek területén
gennyes pustulák lesznek. Súlyos esetben a folyamat generalizálódik (vaskos,
ráncos, pyodermás bör jön létre). Nyirokcsomó megnagyobbodás, majd a parenchimás
szervek érintettsége következik, és végül az állat elpusztul.
BÖRBETEGSÉGEK
Egy részük másodlagosan alakul ki (Ig-A hiány, hypothyreosis)
Börredö dermatitis (büzös, nedvedzö, kipirult bör)
Allergiás dermatitis és folliculitis
Seborrhoea oleose (avas szagú, hámló, vérzö bör)
FELPUFFADÁS
Fokozott stresszhelyzet és levegönyelés (mohó evés és ivás) az okozója. Enyhébb
esetben gyomorrontás a következmény, de súlyosabb esetben gyomorcsavarodás is
kialakulhat. Itt sürgös mütéti beavatkozásra van szükség.
A tünetek puffadt has, elesettség, nyugtalanság végül sokkos állapot. A rizikót
csökkenteni lehet az étel kisebb adagokban való adagolásával és azzal, hogy az
étkezés és mozgás között minimum 2 óra teljen el.
KARTAGENER SYNDROMA
A légzörendszerben található csillószörök nem tudják az idegentest-szürö
szerepüket ellátni és idült léguti fertözés alakul ki.
Gondolni kell a betegségre ismétlödö és kiújuló fertözések esetén.
Köhögés, orrfolyás és láz jelentkezik. Gyakran társul nemzöképtelenséggel, idült
középfülgyulladással és süketséggel.
Az esetek felében situs inversus (a mellkasi és hasi szervek forditott fekvése)
található.
Csak tüneti terápia van, amennyiben a fertözéseket uralni lehet, a kutya
viszonylag normális életet élhet.
CIMSZAVAKBAN
Fogazat
Leggyakoribb a P1 (premolaris) és az M3 (molaris) hiánya.
Elöfordulhat, hoqy a P1 csak 10 hónaposan töri át az ínyt.
Recessziv több génpárhoz kötött öröklödés van a fogak esetében. Az állkapocs és
a fogak kialakulását biztositó ún. fogléc külön örökletes háttérrel fejlödik, de
igy a kettö egymástól függetlenül itélendö meg.
Szoros ajak szindrdma
Tömegesebb, húsos ajak fedi a fogakat, melyet a kutya rágás közben harapdál.
Emellett az állkapocs növekedését is befolyásolja. Rossz lesz a harapás.
Orr
Tömegesebb orr esetében beszükülhet az orrnyilás és a kutya kórosan horkol. Ha
ez súlyos fokú, sebészeti beavatkozás szükséges.
Fül
A Standard elönyben részesiti a kis füleket, de ez együtt jár a szük
hallójárattal is. Nehezen tisztul-, fertözödhet.
Idült bakterialis vékonybélgyulladás
Valószinüleg IqA hiány áll a hátterében. Gyakran kombinálódik ételallergiával.
Csuklóizületi lazaság
A carpalis szalagok lazasága okozza.
MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK
Az izületek harmonikus müködésének a felbomlása számtalan okból kialakulhat.
Létrejöhet az izületet alkotó csontok rendellenes fejlödése, törések, ficamok,
gyulladások és veleszületett rendellenességek miatt. A következmény
porckárosodás és végül arthrosis.
A csontozat genetikai bántalmai sokgénes jellegüek és emiatt nehezen
nyomonkövethetöek.
Csipöizületi displasia
Már 79 kutyafajtában igazolt, öröklött fejlödési rendellenesség. föleg a
nagytestü kutyák hajlamosak rá, de enyhén a Shar Pei is érintett.
Az Orthopedic Foundation for Animals 1995-ös USA-beli felmérése alapján a
tesztelt Shar Pei-ek 15.5%-a érintett. Annak ellenére, hogy 1970 óta minteqy
50-60%-os javulás észlelhetö, ez a szám még mindig maqas. Az elsö panaszok és
tünetek 5 hónapostól 2 éves korig jelentkezhetnek. A vápa sekély, a fej
deformált. Az izületi diszfunkció miatt chondropathia (porckárosodás) majd
arthrosis alakul ki. A degenerativ elváltozások mértékével nem mindig vannak
összhangban a panaszok. Sajnos sokszor csak akkor kerül a betegség felismerésre,
mikor már az izületi elfajulás kialakult. Mivel manifesztációja a gyors
növekedés idöszakában van, fontos szerepet játszik az alul vagy túltáplálás is.
A kialakult rendellenességnek 3 fokozata van.
Enyhébb esetekben a megfelelö diéta (fehérje-, kalcium-, foszfor és D-vitamin
szegény) és túlzott fizikai megterhelés kerülése segithet. Fájdalomcsillapitók
és non steroid gyulladáscsökkentök alkalmazása is szóba jöhet. Súlyosabb (mozgásbeszüküléssel,
fájdalommal járó) kórképekben mütét szükséges. Néha elegendö a m.pectineus izom
átvágása, mely a mozgásbeszükülést csökkenti, más esetekben a combfej
eltávolitása ill. endoprothesis beültetése a megoldás.
Mivel öröklödik (recessziv, sokgénes öröklödés, mely változó erösséggel jut
kifejezésre), az egyedet ki kell zárni a tenyésztésböl.
A szürés röntgen vagy DNS vizsgálattal lehetséges. Röntgennel 5-10 hónapos
kortól lehet megnyugtatóan igazolni, de az 1 éves kor elötti röntgen nem
tekinthetö véglegesnek.
Könyökizületi displasia
A könyökizületet alkotó csontok rendellenes, elégtelen fejlödése vagy
csontosodási zavara okozza. A következmény itt is chondropathia, porcleválás és
arthrosis. A rendellenesség elöfordulása kanoknál gyakoribb. Az elsö tünetek 4-5
hónaposan alakulnak ki. Ez az az idöszak, mikor az izületet alkotó csontok
növekedése lelassul, kivéve a singcsonté (ulna). Átmenetileg izületi
inkongruencia alakul ki. 6-8 hónaposan az eltérö növekedés helyreáll. Fontos
tehát ezen kritikus idöszakban, hogy a kutya ne legyen túlzott fizikai
rnegterhelésnek kitéve.
Fontos a korai felismerés és az idöben elkezdett terápia (gyulladáscsökkentök,
diéta) mellyel kedvezö eredmények érhetöek el. A corticosteroidok alkalmazása
kétséges (átmeneti javulás után rosszabbodás léphet fel). Ha mütétet kell
végezni (levált és károsodott porcrészek eltávolitása), annak ideje 8-14
hónaposan a legoptimálisabb.
Öröklödik, emiatt a kutyát ki kell zárni a tenyésztésböl.
Szürése röntgen vizsgálattal történhet. Ha a felvétel 24 hónaposan is negativ -
a kutya tenyészthetö.
Patella (térdkalács) ficam
Föleg kis testü kutyák hajlamosak rá, de a Shar Pei-nél is elöfordul. Öröklödö
hajlamositó tényezök (sekély vápa, laza szalagrendszer, térdizületi varus-valgus
állás) okozhatják.
Legtöbbször 6 hónaposan jelentkezik, de elöfordulhat késöbb is. A térdizület
hajlitott helyzetében a térdkalács a vápából kimozdul és rugalmasan rögzül a
térd medialis (belsö) oldalán. Ritkábban a lateralis (külsö) oldalán. A kutya
ilyenkor 3 lábon fut. Spontán is viszaugorhat, de ha nem, akkor helyre kell
tenni.
Mivel az okot kell megszüntetni (hiszen a ficam ismétlödhet) föleg fiatal kutyák
esetében a mütét javasolt. Az ismétlödö ficamok az izületi porcot is kárositják,
ami arthrosishoz vezethet. Többféle mütéti megoldás létezik, mely után 6 hét
tehermentesités szükséges.
Röntgen vizsgálattal lehet igazolni ill. a térdkalácsra gyakorolt nyomás esetén,
ha az fájdalmat okoz - figyelmeztetö jel lehet.
Mivel öröklödik (sokgénes, küszöbértéknél manifesztálódó), a kutyát ki kell
zárni a tenyésztésböl.
Dr.Köfalvi István
orvos és zoologus