A kínai Shar pei nagyon ősi fajta. Bizonyos leletek és szoborábrázolások alapján már a Han dinasztia (i.e. 206 � i.u. 220) idején is ismert volt.
Évszázadokkal ezelőtt nagyon elterjedt volt Kína déli tartományaiban és a Dél-kínai Tenger környékén. Eredete és gyökere Dialackba vezethető vissza. Egy Guangzhou kantonhoz közeli vidékre. Nagyon gyakori volt Dah Let városban.
Soha nem volt luxuskutya. A kisparasztok munkakutyája volt. A vidéki életben csak olyan kutyának volt helye, melynek funkciója is volt.
Egy korai brit szerző tanulmányozta a keleti kutyafajtákat és leírta az eredeti fajtákat, melyek mastiffal, buldoggal és utcai kutyákkal voltak keresztezve. Feltárta azt is, hogy ebben a hatalmas országban milyen szerepet kaptak az ebek.
Dél-kínában atlétikus, rövid szőrű, izmos és jó harapással rendelkező egyedeket talált. Harci küzdelmekben és őrzésre használták. Az eredeti Down Homes kennel ennek felel meg (természetesen ezek nagyobb példányok voltak, mint a maiak)
Kína középső területein ház és nyájőrzésre használták. Továbbá mint a terrier típusú kutyáknak ezeknek is volt patkányfogó ösztönük. Nagy csontozatú, atlétikus, és közepes méretűek voltak. A délieknek rövidebb, az északiaknál tömörebb végtagjaik voltak. Még ma is fellelhető a patkányfogó ösztön. Sok Shar pei rágcsálókra, mókusokra, macskákra vagy egyéb kisállatokra is rátámad, kivéve, ha velük együtt nőtt fel.
Még ma is tudna nyájat őrizni, ha lehetőséget kapna rá. Igaz, nem ugatnak csak, oldalba lökik a terelendő állatot. Valószínűleg ez az ösztön nyilvánul meg akkor is, amikor az ételes táltól elzavarják a többi kutyát. Az észak kínai területeken nagyon gyakran elfogyasztották őket, és a bőrüket feldolgozták.
A Chow chow-val közeli rokonságban van. Ez vagy őse volt a Shar pei-nek, vagy egyéb köze volt hozzá (Matgo Law felvetette a két faj kereszteződését is). Mindkét fajta egy időben létezett és az Orthopedic Foundation for Animal�s beosztása szerint valószínűleg a tibeti mastiffból származtathatóak.
A Shar peiben a Chow chow ősi vonásai fedezhetők fel. Kékesfekete nyelv, entrópia, a recesszíven öröklődő bear-coat stb.
A Shar pei kétségtelenül intelligenciája, ereje, szigorú tekintete és fenyegető megjelenése miatt lett tenyésztve. Kék nyelvéről, mely ugatáskor még kifejezőbb volt � azt gondolták, hogy elűzi a rossz szellemeket.
A Shar pei története során kutyaviadalokban is szerepet kapott. Az erősebb testalkatú kutyák behozatalával a viadalokban már nem volt olyan sikeres és mellőzni kezdték. Emiatt, valamint a kommunista Párt által minden kutyára kivetett magas adó miatt a fajta egyedszáma erősen visszaesett.
1950 körül alig akadt hírmondójuk. Néhány Kínában maradt, valamint Hong Kong-ba, Taiwanba és Macaoba átcsempészett példány képviselte a fajtát. A Shar pei első fellendülése 1970ben kezdődött. Két Hong Kong-i tenyésztő (Chung � Jones kennel és Matgo Law � Down Homes kennel) érdeklődését felkeltette a fajta.
Law első kutyáját egy Hong Kong-i piacon 80 helyi dollárért vásárolt Shar pei volt. Ez egy jó testfelépítésű, nem jó fejű és álló fülű szuka volt. A második kutyája egy kutyaviadalokat szervező férfitól származott (Down Homes Sweat Pea). Ezt jó fogazat, mélyen ülő szemek, kicsi és fekvő fülek, egészséges test, de foltos bőr jellemezte.
A későbbiekben Law bejárta Kína néhány területét és rátalált a sárgásbarna nyitott szemű Down Homes Annie Revival-ra. Egy kutyaviadalban súlyosan megsérült kutyát(Down Homes Lown Nosed Buddha) félholtan hazavitt és meggyógyított. Ez lett a legsikeresebb fedező kanja és később az USA-ba exportálták.
Az első USA-ba exportált kutyák nem úgy néztek ki, mint a maiak. A korábbiak gyenge csontozatúak és hosszú lábúak voltak. 1960-ig a ?húspofa� ismeretlen volt. Az újabb egyedeknél a szőrzet hosszabb lett és a fej masszívabb. (Felmerül emiatt más fajtákkal való keresztezés lehetősége is.)
1966-ban Hong Kong kennel klub nem regisztrált újabb egyedeket. A Shar pei ismét veszélybe került. A fajta második megmentése a Hong Kong és Kowloon Kennel Klub megalakulásával kezdődött. Kialakították a standardot is. 1966-ban Chung egy szukát exportált az USA-ba. Lucky Herman Smith tulajdonába került. Csak 4 évvel később regisztrálták. 1966 és 67-ben újabb 5 kutya érkezett az USA-ba (kettő eredete ismeretlen volt).
Az amerikai fellendülése a fajtának 1973-ban vette kezdetét. Az ottani kutyamagazinban Matgo Law írt egy cikket és arra figyelmeztetett, hogy ha Hong Kong ismét Kína birtokába kerül /1977/ a Shar pei sorsa véglegesen megpecsételődhet. Rengeteg reagálás és érdeklődés volt. Sajnos az első megérkezett példányok nagyon sok hibával rendelkeztek, továbbá sokan nagyon hamar akartak meggazdagodni és a fajtán belül igen nagy sokféleség alakult ki. Szerencsére az USA-ba bekerült példányok az alkalmazkodás túlélői voltak és valószínűleg elég erős génállománnyal rendelkeztek. Ebből a kevés egyedszámból indult meg a tenyésztés.
A nyugati part tenyésztői /Kalifornia, Texas/ megtartották az eredeti fajtastílust. Középnyugaton és keleten különböző kinézetűeket tenyésztettek. Ma a regionális különbségek sokkal élesebbek, mint más fajtáknál. (1984 körül alakult ki a többféle szőrzet is)
Az USA-ban, 1974-ben megalakult a Kínai Shar pei Klub. Az első itt regisztrált kutya a Macao-ból érkezett fekete Down Homes Kung Fu volt. Súlyos trópusi gombafertőzéssel érkezett és 1979-ben, gyomorcsavarodásban elpusztult. Szerencsére fia Am. Ch. Walnut Lanes China Foo 13 évig élt és tovább örökítette a vérvonalat. Az első tenyésztők Albright-ék voltak. Első importjuk Down Homes Mui � Chu. 1973-ban 3 évesen és fedeztetve érkezett, sajnos utódok nem lettek. (féregfertőzése lehetett) 1976-ban, bélcsavarodásban elpusztult. Louis Alexander első importja a 2 éves Down Homes Little Pea volt. 3 évvel később a San Franciscoi reptéren akarták fedeztetni, de megszökött a reptéren és több mint 2 napig nem lett meg. Az Amerikai Kennel Klub 1976-os találkozóján adtak a fajtának hivatalos nevet (Kínai harci kutya) és fektették le a standardot.
Az ekkor fellelhető 100 egyed közül 21 Law-tól származott, Albright-ék saját tenyésztése 19, Seas-é 13, Skinner-é 10 egyedből állt. További 37 kutya 16 tenyésztő tulajdonában volt. Megszabták a minimum árakat is: szuka 500 dollár, egy fedeztetés 200 dollár.
A 90-es évek elejére a fajta egyedszáma robbanásszerűen megnőtt. Természetesen felmerül a kérdés, hogy jó-e ez, hiszen az eredeti génvariáció lehetőségek igencsak gyérek voltak.
Európába először Németországba került be a Shar pei 1979-ben. Linda Reinelt Gebauer a fekete Bedlam�s Lover Boy-t és a fekete szukát Bedlam�s Love Song-ot vásárolta meg az USA-ból. Mindkét kutyának jó szeme és harapása volt. A kan nyelve kékesfekete, míg a szukáé foltos volt.
A Down Homes kennelből két kutyát vett (Cream Zulu és Zambo) Zambo a svájci Schlueb asszony tulajdonába került és azonnal szemhéjműtétet kellett a kutyánál csinálni. Cream Zulu és Zambo is krémszínűek voltak, erős testalkatúak, de hiányoztak a zápfogaik és fekete pókok százai élősködtek a bőrükben.
A müncheni Gertrud Schlauderer a kennelből a sárgásbarna Bang-Bang-et /bőrbetegségét 7 hónapig kellett kezelni/ és később Egot vásárolta meg. 1980-ban Linda Reinelt Gebauer még 2 szukát vásárolt Hong Kong-ból Pak Pak Chu-t és Milky W Star II-t. Az egyik olyan súlyos állapotban volt, hogy elhatározta � több Shar peit Hong Kong-ból nem vásárol. Az első európai szaporulat Love Song és Lover Boy utódai voltak. 3 fekete kan, és egy krém színű szuka. Egy kant megtartott, de ez sajnos 9 hónaposan végbélbetegségben elpusztult.
A szuka, Tsihmao�s Ah Ling, Brökel asszony tulajdonába került. Az első szaporulat /Cream Zulu az apa/ szukája volt Lux Ch. Dah Let�s Asha, fedeztetve Angliába került és 8 utóda lett /7 megmaradt/.
Gebauer asszony második szaporulatában 4 kan és 2 szuka volt /Cream Zulu az apa/. A Weinberggel való közös munka ezután megszűnt. Weinberg megtartotta Love Song-ot, Zulu-t lés Tsihmao� Boom Boom-ot és megalapította a Kung Fu kennelt. 10 szaporulata volt a kennelnek és innen kerültek kutyák Spanyolországba, Itáliába, Franciaországba és Angliába.
Angliában 1982-ben kezdődött a tenyésztés. Az egyik szuka, mely a Down Homes kennelből származott /Jonoesqe of Heathstyle/ talán az egyetlen Hong Kong-ból származó példány volt, mely nem hagyott kívánni valót maga után. Sajnos korán elpusztult / megmérgezték/.